Hacsak nem tesznek további erőfeszítéseket, az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Uniónak és tagállamainak nem fog sikerülni teljesíteni azt a nagyratörő közös célt, hogy közép-, illetve hosszú távon felére, majd fokozatosan egészen nullára csökkentsék a közlekedési balesetek miatti halálozások és súlyos sérülések számát. Bár az Európai Bizottság átfogó megközelítést alkalmaz, az elmúlt években megtorpant a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának csökkenése, így kétséges, hogy az Unió képes lesz-e 2050-ig elérni a nullához közeli szintet. 2030-ra a halálesetek száma várhatóan csak negyedével csökken majd 2019-hez képest, amikor 22 800 ember vesztette életét az uniós közutakon – a terv ennek a számnak a megfelezése volt.

A közúti balesetek gyakori korai halálozási okot jelentenek az Európai Unióban. A veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok) esetében különösen nagy a kockázat: a halálos kimenetelű közúti balesetek legnagyobb arányban őket (közel 50%), illetve az autóban utazókat (45%) érintik. A becslések szerint minden halálesetre még öt súlyos sérülés is jut.

„Az Unió sok eredményt elért már a közlekedésbiztonság terén, de még mindig túl sokan veszítik életüket az utakon – jelentette ki Eva Lindström, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – A jelenlegi haladás mellett nem fogjuk tudni elérni azt a célt, hogy még ebben az évtizedben felére csökkenjen a halálos balesetek száma. Ha az Unió és tagállamai teljesíteni akarják céljaikat, ideje sebességet váltaniuk!”

2022-ben (az utolsó olyan évben, amelyre nézve teljes körű adatok állnak rendelkezésre) 20 640 fő vesztette életét az Unió útjain. Az Unió teljes területén egymillió lakosra vetítve átlagosan 46 fő hunyt el közúti balesetben: ez az arány Svédországban volt a legalacsonyabb (22 fő), míg Romániában a legmagasabb (86 fő). A 2030-ra kitűzött cél eléréséhez évi 4,6%-os csökkenésre lenne szükség az egész Unióra nézve, az elmúlt öt évben viszont a csökkenés mértéke évente átlagosan csak 2,5% volt. Az uniós közlekedésbiztonsági célok csak úgy érhetők el, ha a tagállamok bevezetik a szükséges szakpolitikákat és kellő finanszírozást bocsátanak rendelkezésre, mivel az olyan intézkedések végrehajtását illetően, amelyek közvetlenül javíthatják a közlekedésbiztonságot, az ő kezükben van a kormánypálca. Hogy segítse őket a halálos balesetek és a súlyos sérülések megelőzésében, a Bizottság többrétegű megközelítést fogadott el, nevezetesen a nyolc pilléren – többek között a járműbiztonságon, a közúti infrastruktúrán és az úthasználaton – alapuló, ún. uniós biztonságos rendszert. A számvevők megerősítik, hogy a megközelítés valóban mindenre kiterjed, de hiányosságokra is rámutatnak. Ilyen például, hogy Bizottság még nem követi nyomon elég eredményesen a tagállamok teljesítményét. Emellett az uniós intézkedések nem fednek le minden kockázati területet, például a sebességet, amely az ittas vezetés, a biztonsági öv bekapcsolásának mellőzése és a figyelmetlen vezetés mellett a balesetek egyik fő oka.

2014 és 2020 között az Unió mintegy 6,7 milliárd eurót biztosított közlekedésbiztonsági projektekre. A legtöbb halálos baleset helyszínéül szolgáló infrastruktúrákra, például a városi területekre, a kerékpárutakra és a nem elsődleges utakra azonban nem vonatkozik uniós szabályozás. Mindeközben a különböző uniós országok nem egyformán fejlettek a közúti közlekedésbiztonság szabályozása terén sem. Érdekes módon a tagállamok, amikor becslést adnak a projektek gazdasági előnyeiről, jelentősen eltérő értéket tulajdonítanak az emberi életnek. Különös, hogy a közlekedésbiztonságot nem vették figyelembe kiemelt szempontként az annak javítását célzó projektek kiválasztásakor: annak más prioritásokkal, például a környezetbarátabb közlekedéssel, kellett versenyeznie. Ráadásul a kiválasztási kritériumok gyakran nem a baleseti csomópontokra irányultak. Mivel a közúti közlekedésbiztonság uniós finanszírozása az elkövetkező években csökkenhet, még fontosabb lesz biztosítani, hogy azt a lehető legjobban, minél több élet megmentésére használják fel.

Háttér-információk

A közúti közlekedésbiztonság fontos társadalmi kérdés az Európai Unióban. A Bizottság feladata elsősorban az Unió tevékenységeinek koordinálása, különösen nemzetközi szinten. A világon Európában a legalacsonyabb a halálos közúti balesetek aránya: az Unióban 2000 óta jelentősen – 2010 és 2020 között például 36%-kal – csökkent a közúti halálozások száma, de ez az arány még így is messze elmarad a tervezett 50%-tól. A célkitűzések megvalósítását az is nehezítheti, hogy a már egyébként is jó teljesítményszinthez képest egyre nehezebb jelentős javulást elérni. A számvevők megvizsgálták a Bizottság intézkedéseit, és helyszíni vizsgálatokat is végeztek négy, a közúti közlekedésbiztonság szempontjából eltérő eredményeket felmutató tagállamban: Spanyolországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában. Az ellenőrzés kitért olyan tényezőkre is, mint a gépjárműpark elöregedése, valamint a személyi mobilitási eszközök (pl. az elektromos rollerek) és az önvezető járművek jelentette új kihívások. A javulás ütemének lassulását a 2023-ban bekövetkezett közúti halálozásokra vonatkozó, 2024. március 8-án kiadott előzetes számadatok is megerősítik: eszerint 2022-höz képest mindössze 1%-os csökkenést rögzítettek.