Bizonyára mindannyian tudják: március 8-a a nemzetközi nőnap. Ez a nap a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai vívmányainak ünnepe, de ennek kapcsán el kell gondolkodnunk arról is, milyen hosszú út áll még előttünk a nemek közötti egyenlőség elérése felé. Uniós szinten továbbra is rendszeresen javasolnak és fogadnak el olyan jogszabályokat, amelyek előmozdítják a nők és lányok jogait. Amennyiben uniós költségvetési források kerültek felhasználásra, a Számvevőszék megvizsgálta ezt a szakpolitikát és értékelte eredményességét. Megállapításaink szerint az eredmények vegyesek.

Nem vitatható, hogy vannak előrelépések és sok a jó szándékú kezdeményezés. Két évvel ezelőtt a nemzetközi nőnapon az Európai Bizottság a nők elleni erőszak felszámolására irányuló intézkedésekről szóló irányelvre tett javaslatot. Nem egészen egy hónappal ezelőtt az Európai Parlament és a Tanács meg is állapodott a jogszabályról. Bár a végleges elfogadás még várat magára, az elfogadandó szöveg számos bűncselekményt – köztük a női nemi szervek megcsonkítását, az online erőszakot és a kényszerházasságot – büntetendővé tesz azokban az országokban is, ahol ez még nincs így.

Számvevőink megállapítása szerint azonban a valóság néha elmarad az Unió nemes céljaitól. 2021-ben a Számvevőszék különjelentést tett közzé a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről (ez a fogalom azt jelenti, hogy az uniós szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás minden szintjén aktívan elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget). Megállapítottuk, hogy a Bizottság közel sem tett eleget annak érdekében, hogy költségvetésében megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése. Arra is rámutattunk, hogy nemi szempontú hatásvizsgálatokat kellene végezni valamennyi uniós finanszírozás kapcsán, és az adatokat az egyes nemekre vonatkozóan szisztematikusan külön kellene gyűjteni. „A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik – nyilatkozta Eva Lindström, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Jelentésünk fontos lépés annak tudatosításában, hogy túl lassú a haladás e cél elérése felé. Megállapításunk szerint az Európai Bizottság 2021-ben, teljes mértékben vagy részben, valamennyi ajánlásunkat elfogadta. A nemek közötti egyenlőség helyzete azonban még mindig nem megnyugtató Európában. Ébernek kell maradnunk”.

Tavaly jelentést tettünk közzé a nők és lányok elleni erőszak világszerte történő felszámolására irányuló „Reflektorfény” kezdeményezésről is, amely az EU és az ENSZ közös programja. Megállapítottuk, hogy bár a program pozitív lépés volt, a végső kedvezményezettekhez jutó finanszírozás aránya túl alacsony, időtartama pedig túl rövid volt ahhoz, hogy tartós hatást érjen el.

De hogyan viszonyulunk a nemek közötti egyenlőség kérdéséhez mi itt, a Számvevőszéknél? Ezzel a kérdéssel sokat foglalkozunk. Összességében a személyzeten belül továbbra is egyenletes a nemek közötti egyensúly, jelenleg némi előnnyel a nők számára (53:47). A felső vezetésben a nők aránya jelentős mértékben javult, 2015 és 2022 vége között az ellenőrzési kamarákban a női ügyvezetők aránya több mint négyszeresére nőtt. A nők azonban még mindig alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban (2022 végén arányuk 39% volt), és felülreprezentáltak az alacsonyabb besorolási fokozatú pozíciókban: a titkársági és asszisztensi állások több mint 66%-át töltik be. Emellett a Számvevőszék három legutóbb kinevezett új tagja nő, így a nők aránya összesen 40%-ra nőtt a tagok között.