A tengerek szennyezettsége továbbra is jelentős probléma: becslések szerint az európai tengervíz 75–96%-a szennyezett valamilyen mértékben, noha az Európai Uniónak a vizek vonatkozásában is fontos célkitűzése a szennyezőanyag-mentesség, az emberi egészség és a természetes ökoszisztémák védelmében. Ennek fényében az Európai Számvevőszék ellenőrzésbe kezd a hajók által okozott tengerszennyezés kezelésére irányuló uniós intézkedéseket illetően: gondoljunk itt az olajszennyezésre, vegyi anyagok kibocsátására, helytelen hulladékártalmatlanításra, konténerek elvesztésére vagy a környezetbe juttatott halászeszközökre.

Az Unió tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvét 2008-ban határozták meg azzal a céllal, hogy 2020-ra megvalósuljon a tengeri környezet jó környezeti állapota. Ennek célkitűzései a tengervíz minőségének értékelésére szolgáló olyan fő mutatókhoz kapcsolódnak, mint a szennyező anyagok koncentrációja vagy a tengeri hulladék mennyisége és típusai. A közelmúltban az Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a tengeri műanyaghulladék, illetve 30%-kal a környezetbe kerülő mikroműanyagok mennyiségét. A Számvevőszék ellenőrzése értékelni fogja, hogy az uniós intézkedéseket megfelelően alakították-e ki és hajtották-e végre ezen a téren. Az uniós számvevők elemzésének középpontjában a hajók – teher- és halászhajók, illetve üdülő- és turistahajók – által okozott tengerszennyezés fog állni.

A hajók által okozott tengervízszennyezésnek különböző okai vannak, többek között az olajszennyezés. Az ENSZ becslése szerint a hajók rendes tevékenységéből következően több mint egymillió tonna olaj kerül a tengerbe, valamint különböző balesetek miatt világszerte évente további 200 tonna. A kiömlő olajon kívül a hajókról szennyvíz/hulladék, veszélyes anyagok, műanyag, süllyedő rakomány vagy a hajótesten alkalmazott bevonatban jelen lévő mérgező anyagok is juthatnak a tengervízbe. A hajókon termelődő szennyvíz lehet feketevíz (a WC-kből származó, veszélyes baktériumokat és vírusokat tartalmazó szennyvíz) vagy (mosdókagylókból, zuhanyozókból és mosógépekből származó) szürkevíz. Jelentős környezeti hatása van az elveszett halászeszközöknek is. Az Európai Bizottság 2018-as becslése szerint a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök az európai tengerekben található tengeri hulladék mintegy egyharmadát teszik ki (évente több mint 11 000 tonna), és a halászeszközök 20%-a elvész a tengeren.

A Számvevőszék ellenőrzése elsősorban két tengeri alrégióra terjed ki: a szennyezés és a tengeri hulladék mennyisége tekintetében problémás Északi-tengerre és Balti-tengerre, ahol nagyon forgalmasak a tengeri útvonalak. A Számvevőszék megállapításai és ajánlásai a 2025. év elején várhatók. Ezek kiegészítik az Európai Számvevőszék közelmúltbeli kiadványait, elsősorban a következőkről szóló különjelentéseinket: akvakultúra, tengeri megújuló energia, jogellenes halászat és a tengeri környezet védelme, valamint a szennyezés különböző forrásai: a veszélyes hulladék, az e-hulladék és a műanyaghulladék.