Az Európai Számvevőszék köteles évente jelentést készíteni az Egységes Szanálási Mechanizmus (ESZM) – a bankunión belüli, fizetésképtelenné vált bankok rendezett felszámolásának irányítására szolgáló uniós rendszer – keretében, bírósági eljárások kapcsán felmerülő pénzügyi kockázatokról. A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan az Egységes Szanálási Testület (ESZT) függő kötelezettségekről számolt be egyes bankok Egységes Szanálási Alaphoz való hozzájárulásaira irányuló jogi panaszokkal kapcsolatban, szanálási határozattal kapcsolatban azonban nem volt ilyen. A számvevők megfelelőnek tartják a közzétételeket, de kiemelik, hogy az új ítélkezési gyakorlat alacsonyabb pénzügyi kockázatokat eredményez. Ezért azt javasolják, hogy az ESZT a jövő évben új módszer alapján értékelje újra kockázatait.
A 2014-ben hatályba lépett Egységes Szanálási Mechanizmus az ESZT-t, az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a nemzeti szanálási hatóságokat foglalja magában. Az ESZT központi szerepet tölt be, és kezeli az Egységes Szanálási Alapot, amelyet a bankok előzetes hozzájárulások révén finanszíroznak, és amely igénybe vehető a bankszanálások támogatásához. Az Alap igénybevételére mindeddig nem került sor, de jelentős számú bírósági eljárás van folyamatban.
„Nehéz megjósolni a bankszanálással kapcsolatos bírósági eljárások kimenetelét és hatását – jelentette ki Rimantas Šadžius, az Európai Számvevőszék jelentésért felelős tagja. – Az érdekelt felek számára azonban fontos, hogy ismerjék a lehetséges pénzügyi kitettségre vonatkozó legjobb becslést. Az ESZT-nek ezért meg kell találnia annak módját, hogyan értékelje újra a bankok által az Alapba befizetett hozzájárulásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő viták hatását, különös tekintettel az új ítélkezési gyakorlatra.”