Az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék közötti együttműködés elsősorban a Kapcsolattartó Bizottság szervezeti keretei közt zajlik. Ezek a keretek az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőit és az Európai Számvevőszék elnökét tömörítő Kapcsolattartó Bizottságból, az Európa-szerte aktív szakmai kapcsolattartó hálózatot alkotó Összekötő Tisztviselőkből, valamint az egyes ellenőrzési témákat vizsgáló munkacsoportokból, hálózatokból és speciális munkacsoportokból állnak.
Háttérinformációk
Az EU (akkoriban EGK) tagállamai legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetői először 1960-ban ültek össze.
A legfőbb ellenőrző intézmények vezetői ettől kezdve működnek együtt a Kapcsolattartó Bizottságban, amely fórumként szolgál a közös érdeklődésre számot tartó ügyek megvitatására. Azzal, hogy az-1960 as évek vége óta az uniós költségvetést saját forrásokból is finanszírozzák, s hogy ezzel megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetési ügyekben, mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az Uniónak független külső ellenőrző testületre van szüksége. A Kapcsolattartó Bizottság hathatósan közreműködött a Számvevőszék felállításában és jogköreinek az 1975-ös Brüsszeli Szerződéssel történő kodifikálásában, amely a Számvevőszék 1977-es létrejöttéhez vezetett. A Kapcsolattartó Bizottság felkérését követően a Számvevőszék 1978-ban a testület tizedik tagja lett.
A Római Szerződés óta az európai integrációval együtt a Kapcsolattartó Bizottság szerepe is átalakult. Az évek során az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és a Számvevőszék közötti együttműködés egyre jobban intézményesült és egyre szervezettebbé vált. Tükrözik ezt az európai szerződések is, amelyek egyre bővebben fejtik ki az ilyen jellegű együttműködés mibenlétét.
Az eredeti EK Szerződés kimondta, hogy a Számvevőszék az ellenőrzéseit a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel „kapcsolatot tartva” végzi el*. Az Amszterdami Szerződés ezt később kiegészítette azzal, hogy „a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek”, majd a Nizzai Szerződés záróokmányához csatolt 18. sz. nyilatkozat később felkérte a Számvevőszéket, hogy a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel hozzon létre Kapcsolattartó Bizottságot (amely valójában már létezett)**.
Az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és a Számvevőszék közötti együttműködés azonban nem csupán jogi kötelezettség, hanem inkább gyakorlati szükségszerűség, amely a Közösség és a nemzeti kormányzatok közötti egyre szorosabb kapcsolatból adódik. Minél nagyobb mértékben decentralizálódott és került a tagállamok, illetve kedvezményezett államok nemzeti hatóságainak kezébe az Unió költségvetésének kezelése, annál inkább ezen államokba tevődött át az uniós források felhasználására irányuló ellenőrzések súlypontja is. Ennek folyományaként teremtett a Szerződés jogi alapot a Számvevőszék, illetve a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények vagy egyéb illetékes nemzeti ellenőrzési szervek közötti együttműködéshez. A gyakorlatban a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények a Számvevőszék ellenőreinek a helyszínen gyakorlati és logisztikai, valamint az ellenőrzött területre vonatkozó szakismereti segítséget nyújtanak.
Mindent bezár/kibont kizárólag a látó felhasználók számára (a szöveg már elérhető képernyőolvasó-szoftverre)
Együttműködés a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeivel
A Kapcsolattartó Bizottság számos kezdeményezés útján mozdítja elő és segíti a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok és az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei közötti együttműködést, amelyek közül a legtöbb a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek hálózata és a Számvevőszék keretei között zajlik. Amellett, hogy az említett legfőbb ellenőrző intézmények vezetői megfigyelőként részt vesznek a Kapcsolattartó Bizottság ülésein, az ellenőrzési tevékenységekkel foglalkozó közös munkacsoport, a Kapcsolattartó Bizottság korábbi, a tagjelölt országokkal foglalkozó munkacsoportjának utóda kisebb léptékű, gyakorlati együttműködést segít elő.
Együttműködés nemzetközi szervezetekkel
Az EUROSAI, a legfőbb európai ellenőrző intézményeket tömörítő ernyőszervezet és az INTOSAI, a hasonló világszervezet képviselői is részt vesznek a Kapcsolattartó Bizottság ülésein, ahol felkérik őket saját eredményeik és jövőbeni terveik ismertetésére. Az EUROSAI szervezettel folytatott további együttműködés magában foglalja a közös képzéseket és az EUROSAI tagjainak részvételét a Kapcsolattartó Bizottság égisze alatt indított többoldalú tevékenységekben. Ezenkívül a Kapcsolattartó Bizottságban képviselt legfőbb ellenőrző intézmények önállóan részt vesznek olyan tevékenységekben, amelyeket az EUROSAI, illetve az INTOSAI szervez.
