Adatvédelmi uniós irányelv a cookie-król
A 2009/136/EK irányelvvel összhangban tájékoztatjuk arról, hogy böngészésre használt eszközén cookie-t fogunk tárolni. Ha elfogadja, a rendszer meg fogja jegyezni az Ön által választott nyelvet, és ezt fogja használni a weboldalon tett későbbi (egy éven belüli) látogatásai során. Ha elutasítja a cookie tárolását, a kiválasztott nyelv csak a jelenlegi látogatás során lesz érvényes. A szóban forgó cookie csak a nyelvi beállítást tárolja, nem tartalmaz személyes adatot.

Covid-19: Általános információk

​​Bevezetés

A Covid19-világjárvány a világtörténelem egyik legrombolóbb hatású egészségügyi válsága, amely súlyos hatást gyakorolt és gyakorol továbbra is mindenütt a társadalomra, a gazdaságra és az egyénekre. Mivel meg kellett fékezni a vírus terjedését és az életek megmentésére kellett törekedni, az egészségügyi válság gyorsan társadalmi-gazdasági válsággá nőtte ki magát, amely a köz- és magánéletben, mondhatni, egy területet sem hagyott érintetlenül.

Hatás és reakció

A világjárvány súlyos és rendkívül romboló hatással volt mind az Unió egészére, mind az egyes tagállamokra. A járvány lezajlása azonban aszimmetrikusnak mondható, és időben is különbözőképp folyt le az egyes uniós országokban. ​A Covid19 veszélyt jelent az uniós polgárok életére nézve, növeli az egyes tagállamok közegészségügyi rendszerére nehezedő terheket, és hirtelen lefékezte a gazdasági növekedést is.

A világjárvány által súlyosan érintett területeken zömmel csak korlátozott uniós fellépésre nyílik lehetőség. Ez egyrészt abból következik, hogy a közegészségügy elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik, másrészt abból, hogy konszenzus híján a tagállamok kevéssé voltak felkészülve közös válaszlépések megtételére. Összehangolt megközelítés hiányában a kormányzatok gyakran egymástól függetlenül jártak el a megelőző és megfékező intézkedések bevezetése, a felszerelések beszerzése vagy a társadalmi-gazdasági következmények enyhítését célzó gazdaságélénkítő csomagok és munkahelymegtartási rendszerek bevezetése során.

A nehéz kezdet után azonban már látható, hogy a pandémia társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében az Uniónak és tagállamainak sikerült javítaniuk együttműködésüket. A NextGenerationEU helyreállítási eszköz​ alkalmazása nemcsak jelentős szolidaritásról tanúskodott, hanem megmutatta, hogy a világjárvány hosszú távú kihívásainak kezelése érdekében az Unió járatlan utakra is kész elmerészkedni. Ugyanakkor nem kétséges, hogy életünkben és munkánkban még sokáig fogjuk érezni a Covid19 hatását: például mindig is szükség lesz a fokozott és jobb együttműködésre, hiszen a vírusok nem torpannak meg az országhatárokon.

Hogyan reagáltak az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei?

Számos más hatása mellett a válság világszerte nagyban kihatott a legfőbb ellenőrző intézmények munkájára is, és ez alól a kapcsolattartó bizottság tagintézményei sem képeztek kivételt: gyorsan reagáltak a kialakuló válságra, és mind azonnal, mind a következő évekre nézve jelentős forrásokat különítettek el a Covid19-re való reagálás értékelésére és ellenőrzésére. 2020-ban és 2021-ben több mint 150 jelentést tettek közzé. További 200 ellenőrzési tevékenység folyamatban van vagy tervbe van véve, ezek 2022-ben vagy 2023-ben fejeződnek be.


2021 júliusában a Kapcsolattartó Bizottság közzétette az Ellenőrzési kompendium a Covid19-világjárványra adott válaszintézkedésekről. c. kiadványt, amely ismerteti a világjárvány hatását, áttekintést nyújt a különböző válaszintézkedésekről, és tartalmazza a Belgium, Ciprus, Németország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország és az Európai Számvevőszék által 2020-ban közzétett 17 vonatkozó jelentés összefoglalóját.

További információk

További tájékoztatásért és rendszeresen frissülő információkért látogasson el a következő honlapokra:


HATÁSOK

​VÁLASZINTÉZKEDÉSEK




(társadalmi-gazdasági)




A weblapot az Európai Számvevőszék szerkeszti.