Az Európai Unió legfőbb ellenőrzési intézményeinek vezetőit és az Európai Számvevőszéket a Kapcsolattartó Bizottság éves ülésén, 2007. december ̶ 34-én Finnország számvevőszéke látta vendégül, az ülés elnöke pedig Tuomas Pöysti, a finn számvevőszék vezetője volt. Az ülésen aktív megfigyelőkként tagjelölt országok (Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország) legfőbb ellenőrzési intézményeinek vezetői, az EUROSAI képzési bizottsága és a SIGMA képviselői is részt vettek.

 

Az ülés programjában szerepelt egy szeminárium az uniós források felelősségteljes kezelése során végzendő kockázatkezelésről. A szeminárium témái a következőek voltak: kockázatkezelés, elfogadható kockázati szint és integrált belső kontrollrendszer az uniós pénzeszközök kezelésében.

 

A szeminárium fő célja az volt, hogy folytassa a költségvetési rendelet reformja és az integrált belső kontrollrendszer létrehozásának keretében megkezdett vitát, valamint hogy megvitassa a tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményeinek az uniós pénzeszközök felelősségteljes kezelésének biztosításában és javításában betöltött szerepét.

 

Vendégelőadóként részt vett az ülésen Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, Herbert Bösch, a Költségvetés-ellenőrzési Bizottság elnöke, valamint Matti Ahde, a finn parlament Ellenőrzési Bizottságának elnöke.

 

A vendégelőadók előadásait néhány legfőbb ellenőrzési intézmény hozzászólása követte. Ezek az előadások a kockázatkezelésre vonatkozó tagállami tapasztalatokról szóltak, valamint a legfőbb ellenőrzési intézményeknek az elfogadható kockázati szint uniós környezetben való meghatározásában betöltött szerepéről.

 

A szeminárium kiemelte a legfőbb ellenőrzési intézményeknek az uniós költségvetéshez kapcsolódó kockázatok kezelésében betöltött fontos szerepét és a kockázati kategóriák, valamint az elfogadható kockázati szintek egységes értelmezésének szükségességét.

 

A résztvevők megvitatták továbbá az uniós források kezelésének egyes területeit lefedő munkacsoportok munkájának eredményeit. Ezek a területek a következők: strukturális alapok, a tagállami legfőbb ellenőrzési intézmények uniós pénzgazdálkodásról szóló jelentései, hozzáadottérték-adó, közbeszerzés, ellenőrzési standardok, az ellenőrzés színvonala és mezőgazdaság. Végül bemutatták a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrzési intézményeit, az Európai Számvevőszéket és a SIGMA-t tömörítő együttműködési hálózat eredményeit.