2009-ben a magyar Állami Számvevőszék rendezte meg az EU-tagországok számvevőszéki vezetőiből, valamint az Európai Számvevőszék elnökéből álló szakmai együttműködési hálózat éves ülését. A tagjelölt országok (Törökország, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) számvevőszéki vezetői, valamint az EUROSAI, az INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezés és a SIGMA képviselői aktív megfigyelőként vettek részt az értekezleten.

 

A rendezvény szakmai programjának részeként a résztvevők egy félnapos szeminárium keretében megvitatták a számvevőszékek szerepvállalásának kérdését a kormányzatok pénzügyi-gazdasági válságra adható válaszlépéseinek támogatásában. Megállapították, hogy a legtöbb számvevőszék gyorsan reagált az új helyzetre, és kiigazította ellenőrzési tervét úgy, hogy tevékenységei középpontjába a válságkezelési intézkedések ellenőrzése kerüljön. Az egyes számvevőszékek által megvalósított konkrét tevékenységek ugyanakkor országról országra változnak, a kormányzati válságkezelési intézkedések típusától és mértékétől, illetve az adott számvevőszék jogi megbízásától függően.

 

Emellett előadások hangzottak el a számvevőszéki munkát érintő olyan uniós pénzgazdálkodási kérdésekről is, amelyek a nemrég elfogadott, 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés következtében merültek fel. A résztvevők továbbá élénk vitát folytattak a számvevőszékek függetlenségének témájában is. Ennek eredményeként a Kapcsolattartó Bizottság nyilatkozatot fogalmazott meg, melyben felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamok parlamentjeit, hogy a Limai és Mexikói Nyilatkozattal, valamint a Lisszaboni Szerződéssel összhangban minden szükséges intézkedést meghozva gondoskodjanak a legfőbb ellenőrzési intézmények független működésének védelméről.

 

A résztvevők megvitatták továbbá a következőket: a tagállami számvevőszékek által az energiateljesítményre vonatkozó igazolásokról, illetve a strukturális és kohéziós alapok irányítási rendszereiről végzett ellenőrzések alapján készült uniós vonatkozású jelentéseket; a Kapcsolattartó Bizottság szakmai munkacsoportjainak, illetve a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok számvevőszékeiből álló hálózatnak a tevékenységeit; az együttműködés keretében folyó és tervezett tevékenységeket; valamint az együttműködés szervezési kérdéseit.