​​​

A Kapcsolattartó Bizottság 2022. évi éves ülésére Luxembourgban került sor, az ülés elnöke és házigazdája az Európai Számvevőszék volt. A SIGMA és a tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek (SAI) képviselői aktív megfigyelőként szintén részt vettek az ülésen.

2019 óta ez volt az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek első személyesen megrendezett találkozója, bár 2021 novemberében virtuális módon sor került egy magas szintű rendezvényre. A megbeszélések fő témája arra irányult, hogy mely stratégiai feladatok és kihívások várnak az uniós legfőbb ellenőrző intézményekre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) nemzeti és uniós szintű (hozzáadott) értékének vizsgálata során. Céline Gauer, az Európai Bizottság főigazgatója és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoport vezetője vitaindító beszédében ismertette az RRF folyamatban lévő bevezetését és az eddig elért eredményeket. Rámutatott továbbá az általános és jövőbeli kihívásokra, és kiemelte az új eszköz által kínált lehetőségeket.

Az ülésen részt vett Ioannis Sarmas (görög SAI), Mauro Orefice (olasz SAI), Bart Andriessens (belga SAI), Kay Scheller (német SAI), Mindaugas Macijauskas (litván SAI), Rolands Irklis (lett SAI) és Sami Yläoutinen (finn SAI), akik előadásukban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre irányuló véglegesített, folyamatban lévő és tervezett ellenőrzési munkájukat, valamint nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket ismertették. Az előadások különféle témákra és szempontokra terjedtek ki, a különböző típusú ellenőrzésektől és módszertani megközelítésektől kezdve az egy-egy szakpolitikai területen felmerülő konkrét kérdésekig, de olyan tematikusabb és átfogóbb kérdéseket is érintettek, mint például a „zöld címkézés", a közbeszerzési eljárások és a pénzügyi, illetve költségvetési kockázatok.

Az ezt követő, Helena Lindberg (svéd SAI), Arno Visser (holland SAI) és Ivana Maletić (az Európai Számvevőszék tagja) által moderált viták során a résztvevők számos olyan összetettebb kérdéssel foglalkoztak, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiegészítő jellege és hozzáadott értéke, a tagállami finanszírozás, az elszámoltathatóság és a felelősségi körök uniós és nemzeti szintű elosztása, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek mint független intézményeknek a kontroll- és ellenőrzési keretekben betöltött sajátos szerepe. Kezdeti megállapításaik alapján a legfőbb ellenőrző intézmények hangsúlyozták a megfelelő nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek bevezetésének fontosságát.

A jelenlegi helyzetre tekintettel külön ülést szenteltek a Covid19-válság és Ukrajna megszállása által előidézett paradigmaváltásnak. Valerij Packan, az ukrán Számviteli Kamara elnöke videón mondott beszédet, amelyben beszámolt az ország helyzetéről. Kívánságait és reményeit fejezte ki a háború utáni időszakra nézve, amikor együttműködésre lesz szükség Ukrajna nyugati partnereivel az állam és az állami intézmények újjáépítéséhez és megreformálásához. Emellett köszönetet mondott a Kapcsolattartó Bizottságnak, amiért olyan gyorsan kiállt az ukrán ügy mellett.

A rendkívüli ülés második részét Nathalie Tocci, az Istituto Affari Internazionali igazgatója, valamint Josep Borrell és Federica Mogherini uniós főképviselők korábbi különleges tanácsadója vezette be, aki áttekintette, mely tényezők vezettek az ukrán invázióhoz, és bemutatta a figyelembe veendő különböző perspektívákat. Hangsúlyozta az uniós autonómia és biztonság átfogóbb, holisztikusabb megközelítésének fontosságát az Unió előtt álló kihívások kezelése érdekében, legyen szó akár a Covid19-világjárvány, az ukrajnai háború vagy az éghajlatváltozás következményeiről.

A Kapcsolattartó Bizottság következő ülésére 2023-ban kerül majd sor, az esemény házigazdája és elnöke a portugál legfőbb ellenőrző intézmény lesz.​​