-->

Rólunk

Európai Számvevőszék: Az átlátható és elszámoltatható Unió szolgálatában

Európai polgárként Ön is számíthat ránk.

Biztosítjuk az annak feltárásához szükséges tényeket és adatokat, hogy egy adott uniós jogszabály, program vagy szakpolitika a gyakorlatban – így az Ön országában is – megvalósítható-e.

Ellenőrizzük az Európai Unió eredményességét

Az Unió külső ellenőreként az egyedüli olyan európai uniós intézmény vagyunk, amely független ellenőrzést végez a gyakorlati eredményekről az Unió egész területén, a tagállamokban, sőt az Unió határain túl is. Az uniós szakpolitikák és programok vizsgálata és értékelése során a következő három kérdést tesszük fel:

  • Melyek voltak az általuk elérendő célok?
  • Elérték-e ezeket a célokat?
  • Értékarányosak voltak-e?

Független ellenőrzési jelentéseink és áttekintéseink értékes tanulságokkal szolgálnak és minden szinten segítik a bevált gyakorlatok meghatározását.

Objektív értékelést nyújtunk arról, hogy az uniós költségvetés felhasználása jogszerűen és szabályszerűen történik-e. Elősegítjük a gondos pénzgazdálkodást, az átláthatóságot és a megbízható elszámoltathatóságot. Emellett a jogalkotási javaslatokról véleményeket bocsátunk ki, amelyekre a jogalkotási eljárások során támaszkodni lehet.

Az Európai Számvevőszékről bővebben

Magunkról

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre, 1977-ben hozták létre és az Unió hét intézményének egyike. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 ellenőrző, támogató és adminisztratív alkalmazottat foglalkoztatunk az Európai Unió minden országából. A Számvevőszék 27 tagú kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál.

Munkánk

A számvevők azt ellenőrzik, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e könyvelését és helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e.

Munkánk segíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, valamint elősegíti az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot. Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak.

Észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.

Munkaprogramunk

Ellenőrzési feladatainkat független módon, az uniós kiadásokkal és a szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos fő kockázatok értékelése alapján választjuk ki. Munkaprogramunk kialakításakor tekintetbe vesszük a nagyközönség potenciális érdeklődését munkánk iránt, illetve tevékenységünk lehetséges hatását.

Feladataink kiválasztása során figyelembe vesszük a többi intézmény, főként az Európai Parlament javaslatait. Évről évre felkérjük a Parlament valamennyi bizottságát, hogy nyújtsák be javaslataikat és elgondolásaikat, amelyeket az európai parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezlete továbbít számunkra.

Az ellenőrzéseink során felölelt témák széles körének köszönhetően független, tényszerű és tárgyilagos jelentéseket készíthetünk az Unió jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdésekről. Kiemeljük a jól működő területeket, és felhívjuk a figyelmet az esetleges hiányosságokra. Ekképp elősegítjük az Európai Unió demokratikus legitimitásának megszilárdulását és fenntarthatóságának biztosítását.

Az Unió költségvetésének zárszámadási eljárása

Ellenőrzési munkánk képezi az éves zárszámadási eljárás alapját, melynek során a Parlament a Tanács ajánlása nyomán határoz arról, hogy a Bizottság kielégítően végrehajtotta-e az előző évi költségvetést. Az Európai Parlament kedvező zárszámadási határozatát követően hivatalosan lezárják a Bizottság adott évre vonatkozó elszámolásait.

A zárszámadás elfogadásáról, elhalasztásáról vagy elutasításáról szóló határozat meghozatala során az Európai Parlament a Számvevőszék éves jelentése és egyéb releváns különjelentései mellett a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéseit is figyelembe veszi.

A nyilvános zárszámadási meghallgatások során az adott témáért felelős biztosok választ adnak a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) által feltett kérdésekre.

Munkánk célja

Megállapításainkat bemutatjuk az Európai Parlament bizottságainak és küldöttségeinek, elsősorban a CONT bizottságnak. Ez lehetőséget nyújt számunkra, hogy az Európai Bizottság és egyéb ellenőrzött szervek jelenlétében megvitassuk megállapításainkat és ajánlásainkat a Parlamenttel. Munkánk eredményét ezenkívül közvetlenül bemutatjuk a Tanácsnak. Az Európai Számvevőszék tagjai rendszeresen felkeresik saját tagállamukat, hogy ismertessék kiadványainkat a nemzeti parlamentek és egyéb nemzeti hatóságok előtt.

Jelentéseinkben feltárjuk a hiányosságokat és meghatározzuk a követendő gyakorlatokat az uniós szakpolitikák és programok helyi szintű kialakítására és végrehajtására nézve. Szükség esetén módosításokat is javaslunk. Munkánkra támaszkodva törekszik a Bizottság, a Parlament, a Tanács és a tagállami nemzeti és regionális hatóságok, hogy előrelépést érjenek el. Mindez történhet a jogszabályok vagy a szabályozás módosításával, az iránymutatás javításával, illetve a szakpolitika és program végrehajtásának megújult megközelítése révén. Az évek során ajánlásaink 90%-át fogadták el teljesen vagy részben, kevesebb mint 5%-uk került elutasításra.

Ellenőrzéseink

Teljesítmény-ellenőrzések

Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok eredményességére, hatékonyságára, illetve gazdaságosságára irányulnak és azt vizsgálják, hogy alkalmazzák-e az uniós bevételek és kiadások végrehajtása során a gondos pénzgazdálkodás elveit. Ezek az ellenőrzések a témák széles körét ölelik fel, de főként a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás, a növekedés és a társadalmi befogadás, a migráció, a biztonság és a globális fejlődés, az egységes piac, valamint az Unió elszámoltathatóságának és hatékonyságának kérdésére összpontosítanak. A teljesítmény-ellenőrzéseink eredményeit különjelentésekben tesszük közzé.

A teljesítményre irányuló ellenőrzések során az állami beavatkozások folyamatának különféle vetületeit értékeljük, amelyek többek között az inputok (a program végrehajtásához szükséges pénzügyi, emberi, anyagi, szervezeti és szabályozási erőforrások), outputok (a program által létrehozandó tárgyi eredmények), eredmények (a program azonnali hatásai a közvetlen címzettekre, illetve kedvezményezettekre) és hatások (olyan várható hosszú távú társadalmi változások, amelyek az Unió intézkedésének köszönhetőek).

Az ellenőrzési folyamat állomásai

Teljesítmény-ellenőrzési munkánk gyakran összetett, technikai jellegű, és végrehajtásához sok esetben van szükség komoly erőforrásokra. Az ellenőrzési folyamat főbb lépései a következők:

  • Többéves és éves programozás: az ellenőrzési prioritások meghatározása kockázatelemzés és szakpolitikai elemzés alapján és ennek megfelelően az ellenőrzési feladatok kiválasztása. Ez magában foglalja az ellenőrzésifeladat-javaslat megvalósíthatóságának és várható hatásának értékelését. Minden évben 35–45 teljesítmény-ellenőrzést indítunk.
  • Ellenőrzési feladatterv: részletezi az ellenőrzés lépéseit, amelyek célja a folyamat hatékonyságának és eredményességének biztosítása, az ellenőrzés konkrét hatókörének és koncepciójának meghatározása, illetve az erőforrások és részcélok tervezése.
  • Helyszíni vizsgálat: közvetlen ellenőrzési bizonyítékok gyűjtése az uniós intézményeknél, ügynökségeknél és decentralizált szerveknél, valamint a tagállamok nemzeti és regionális hatóságainál és az uniós alapok egyéb kedvezményezettjeinél tett helyszíni látogatások során.
  • Egyeztetés az ellenőrzött szervezettel: tényellenőrzés lefolytatása az ellenőrzött szervezettel, valamint a megállapítások minőségének megerősítése.
  • Jelentéstétel: az ellenőrzés megállapításainak, következtetéseinek és ajánlásainak egyetlen jelentésbe foglalása, az ellenőrzött szervezet válaszaival együtt. Valamennyi jelentésünk nyilvánosan hozzáférhető.
  • Hasznosulási vizsgálat: három év elteltével végrehajtott ellenőrzés, amely arra irányul, hogy milyen mértékben valósították meg az ajánlásokat.

A megbízhatósági nyilatkozathoz kapcsolódó ellenőrzések

Az általunk kiadott megbízhatósági nyilatkozat egy éves pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési folyamat eredménye, amelynek során megvizsgáljuk az uniós beszámoló megbízhatóságát és a mögöttes tranzakciók szabályszerűségét. Az ennek alapján megfogalmazott megállapításokat és következtetéseket az éves jelentésünkben tesszük közzé. Megvizsgáljuk a felügyeleti és kontrollrendszereket, és megállapítjuk, hogy a beszedett bevételek és a pénzügyi év során teljesített kifizetések megfelelnek-e a hatályos jogi és szabályozási kereteknek.

Valamennyi támogatási rendszer esetében és valamennyi tagállamban több száz tranzakcióból álló reprezentatív mintán hajtunk végre részletes vizsgálatot, majd ennek nyomán elvégezzük az uniós költségvetés különböző területeinek külön értékelését.

Ennek alapján, amennyiben valamennyi kiadási területen megfelelő nagyságú minta áll rendelkezésünkre, megbecsüljük a teljes uniós költségvetésre és a külön értékelésekre vonatkozó hibaarányt. A hibaarányok kiszámítása statisztikai módszerek segítségével történik. Ezek az arányszámok a szabálytalan kiadások valószínűségét jelölik és nem tekintendők pontbecslésnek. A szabálytalan kiadásra vonatkozó hibaaránybecslésünk nem jelzi egyértelműen csalás jelenlétét.

Standardok

Ellenőrzéseinket a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által kibocsátott ISSAI ellenőrzési standardoknak megfelelően végezzük. Az Európai Számvevőszék ellenőrzési megközelítésének alapelveit és részleteit kézikönyvek, standardok és iránymutatások fektetik le, amelyek az adott uniós ellenőrzési környezetre alkalmazzák a nemzetközi standardokat. Ezek segítik a számvevőket abban, hogy magas színvonalú szakmai munkát végezzenek, és feladataikat eredményesen és hatékonyan teljesítsék.

Kiadványaink

Ellenőrzési jelentések

Különjelentések

A különjelentések egy-egy szakpolitikai vagy kiadási területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott teljesítmény-ellenőrzés több évet felölelő eredményeit mutatják be.

Éves jelentések

Éves jelentéseink az uniós költségvetésre és az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetésére irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák. A költségvetési gazdálkodásra és egyes teljesítménnyel kapcsolatos szempontokra terjednek ki és részüket képezi az éves megbízhatósági nyilatkozat is. Az Unió 41 ügynökségéről, decentralizált szervezetéről és közös vállalkozásáról is adunk ki éves jelentést.

Vélemények

Az uniós intézmények kérésére véleményeket is kibocsátunk. Ezekben az olyan jogszabálytervezetekkel kapcsolatos nézeteinket tesszük közzé, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az uniós pénzgazdálkodásra.

Áttekintések

Az áttekintések összegyűlt tapasztalatainkon és ismereteinken alapuló dokumentumok. Az érintett témák számos különféle, az Unióhoz kapcsolódó szakpolitikai és irányítási területet felölelhetnek, és többféle célt is szolgálhatnak. Vannak, amelyek korábban közzétett ellenőrzéseink alapján, gyakran több témát átfogó nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát. Mások olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást.

2019 szeptemberéig áttekintő jellegű kiadványaink állapotfelmérés, tájékoztató vagy gyorsvizsgálat formáját öltötték. Bár most mindegyiket átneveztük és ezentúl áttekintésként hivatkozunk rájuk, régi címük szerint is kereshetőek maradnak.

Ellenőrzési előzetesek

Az ellenőrzési előzetesek (korábbi nevükön háttértájékoztatók) folyamatban lévő ellenőrzésekről osztanak meg információkat az ellenőrzés megkezdése előtt végzett előkészítő munka alapján. Céljuk a vizsgált szakpolitika, illetve program iránt érdeklődők tájékoztatása.

Ellenőrzéseink

Hogyan zajlik maga az ellenőrzési munka?

Az ellenőrzési folyamat főbb lépései a következők:

• Programozás: a többéves és éves ellenőrzési prioritások meghatározása kockázatelemzés és szakpolitikai elemzés alapján, majd ennek megfelelően az ellenőrzési feladatok kiválasztása.

• Az ellenőrzés megtervezése: részletezi az ellenőrzés lépéseit, amelyek célja a folyamat hatékonyságának és eredményességének biztosítása, az ellenőrzés konkrét hatókörének és koncepciójának meghatározása, illetve az erőforrások és részcélok tervezése.

• Helyszíni vizsgálat: közvetlen ellenőrzési bizonyítékok gyűjtése az uniós intézményeknél, ügynökségeknél és decentralizált szerveknél, valamint a tagállamok nemzeti és regionális hatóságainál és az uniós alapok egyéb kedvezményezettjeinél tett helyszíni látogatások során. Az ellenőrzéseket különféle módszerek alkalmazásával végezzük, mint például a dokumentumok és jelentések áttekintése, közvetlen kikérdezési technikák (pl. interjúk), szakértői bizottságok és felmérések, valamint az olyan elemzési eljárások, mint például a több szempontú elemzés és az összehasonlító teljesítményértékelés. Az ellenőrzött szervezetek kötelesek továbbítani minden olyan dokumentumot vagy információt, amelyet a könyvvizsgálók az ellenőrzés céljából szükségesnek tartanak.

• Egyeztetés az ellenőrzött szervezettel: tényellenőrzés lefolytatása az ellenőrzött szervvel, valamint a megállapítások megalapozottságának megerősítése. A tényekkel és a megállapításokkal kapcsolatos egyeztetés több szakaszban történik, adott esetben a tagállamok, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek ellenőrzött szerveivel.

• A jelentések elkészítése: az ellenőrzés megállapításainak, következtetéseinek és ajánlásainak egyetlen jelentésbe foglalása, az ellenőrzött szervezet(ek) válaszaival együtt. Jelentéseink nyilvánosak.

• Hasznosulásvizsgálat: általában az ellenőrzés befejeztét követő három éven belül végrehajtott ellenőrzés, amely azt méri fel, hogy az ellenőrzött szervezet(ek) milyen mértékben valósították meg az ajánlásokat.

Mennyi időt vesznek igénybe az ellenőrzések?

Az Európai Parlamenttel közösen kitűzött menetrendünk szerint egy adott ellenőrzést a részletes tervezés elfogadásától a jelentés elfogadásáig tizenhárom hónapon belül le kell zárni. Figyelembe véve az összes fenti lépést, az eljárást nagyon időhatékonynak tekintjük, különösen azért, mert jelentéseinket mind a 23 uniós nyelvre le kell fordítani.

Mit jelent a teljesítmény-ellenőrzés?

Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok eredményességére, hatékonyságára, illetve gazdaságosságára irányulnak és azt vizsgálják, hogy az uniós bevételek és kiadások végrehajtása során alkalmazzák-e a gondos pénzgazdálkodás elveit. Ezek az ellenőrzések a témák széles körét ölelik fel, amelyek főként a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás, a növekedés és a társadalmi befogadás, a migráció, a biztonság és a globális fejlődés, az egységes piac, valamint a többletértéket teremtő, elszámoltatható és hatékony Unió kérdésére összpontosítanak.

Hogyan választják ki az ellenőrzések témáját?

Az ellenőrzési feladatokat függetlenül, szigorú éves kiválasztási és rangsorolási eljárás alkalmazásával, az uniós szakpolitikák teljes skáláját és az uniós költségvetés egészét lefedő kockázatértékelés alapján választjuk ki. Figyelembe vesszük továbbá az intézményi partnereink, például az Európai Parlament véleményét is.

Emellett többéves stratégiákat is elfogadunk az ellenőrzési területekre és módszerekre, valamint a belső szervezeti felépítésünkre irányuló hosszú távú prioritások megvalósítása érdekében.

Milyen szakértelemmel rendelkezik a Számvevőszék a speciális ellenőrzések elvégzéséhez? Igénybe vesz-e külső szakértőket?

A Számvevőszék ellenőrei mind a köz-, mind a magánszférát illetően széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkeznek többek között a számvitel, a pénzgazdálkodás, a belső és külső ellenőrzés, a jog és a közgazdaságtan terén. Ha egy adott szakpolitikai terület – például a bankfelügyelet – esetében elmélyültebb szakértelemre van szükségünk, szakképzett személyzetet veszünk fel.

Emellett külső szakértőket is alkalmazunk, akikkel megvitatjuk ellenőrzési terveinket és kockázatelemzéseinket, és akik az adott ellenőrzés vagy áttekintés kialakításához és végrehajtásához is hozzájárulhatnak.

A tagállamokban egyes ellenőrzéseket a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel együttműködve végzünk, amelyek keretében az intézmények ellenőrei csatlakozhatnak számvevőinkhez.

A Számvevőszék miért több évvel a szakpolitika vagy a program végrehajtását követően végzi ellenőrzéseit?

Úgy véljük, fontos, hogy az uniós szakpolitikák elérjék a kitűzött célokat, és hogy a kiadási programok során valóban optimálisan használják fel a pénzösszegeket. Ezért időt kell hagynunk a projektek és programok végrehajtására, illetve arra, hogy az első eredmények megmutatkozzanak. Néha – az adott politikától és programtól függően – mindez több évet is igénybe vehet. Ez az oka annak, hogy munkánk során túlnyomó részt utólagos ellenőrzést vagy áttekintést készítünk. Másképp ugyanis nem tudnánk értékeléseinket tények alapján összeállítani.

Hogyan garantálják az ellenőrzések függetlenségét és tárgyilagosságát?

Ellenőrzéseinket a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által kialakított minőségellenőrzési standardoknak megfelelően végezzük. Számvevőink az INTOSAI szakmai magatartási kódexe szerint járnak el. Többek között tartózkodniuk kell minden olyan körülménytől vagy befolyástól, amely sértheti vagy látszólag sértheti szakmai megítélésüket és abbéli képességüket, hogy pártatlanul és elfogulatlanul járjanak el.

Emellett a Szerződés is előírja a számvevőszéki tagok számára, hogy feladataik ellátása során teljesen független módon járjanak el. Ez azt jelenti, hogy semmilyen külső forrásból nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat, tartózkodniuk kell a feladataikkal összeegyeztethetetlen cselekedetektől, és nem folytathatnak semmilyen egyéb, fizetett vagy nem fizetett szakmai tevékenységet. E szabályok áthágása esetén a Bíróság eltávolíthatja őket hivatalukból.

A jelentés közzétételét követően mi történik az abban foglalt ajánlásokkal?

Munkánk eredményeit az Európai Bizottság, a Parlament, a Tanács, a tagállamok nemzeti parlamentjei és hatóságai felhasználhatják arra, hogy javítsák az uniós politikák és programok gyakorlati végrehajtását. Mindez történhet a jogszabályok vagy a szabályozás módosításával, az iránymutatás javításával, illetve a szakpolitika és program végrehajtásának megújult megközelítése révén. Az évek során ajánlásaink hozzávetőleg 90%-át fogadták el teljesen vagy részben, kevesebb mint 5%-uk került elutasításra.

Vizsgálja-e a Számvevőszék az ajánlások hasznosulását?

Igen. Rendszerint három év elteltével megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben valósították meg ajánlásainkat.

Érvényesítheti-e a Számvevőszék az általa megfogalmazott ajánlásokat?

A mi feladatunk az, hogy ajánlásaink révén tanácsot adjunk, nem pedig az ajánlások érvényesítése.

A Bizottság rendelkezik az érvényesítéshez szükséges eszközökkel – többek között a tagállami hatóságok által végrehajtott uniós kiadási programok esetében is –, amennyiben az ellenőrzések során megállapítjuk, hogy jogosulatlan kifizetések történtek és azokat vissza kell fizettetni.

Amennyiben csalás gyanúját tárjuk fel, az esetet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és annak saját szakértői elé tárjuk. Csalásgyanús esetekben az ellenőrzéstől eltérő szakértelemre van szükség, és véleményünk szerint a két feladat szétválasztásával valósul meg a szóban forgó szakértelem legeredményesebb felhasználása. Az OLAF kivizsgálja az eseteket, és – az eredménytől függően – a nemzeti ügyészségek elé terjeszti azokat.

Ezt követően nyomon követjük, hogy a Bizottság és az OLAF milyen korrekciós intézkedéseket tett, illetve azt, hogy ezek az ügyek – a nemzeti ügyészségek által végzett vizsgálatok eredményétől függően – bírósági felelősségrevonással jártak-e.

A számvevőszéki tagok és intézményünk együttműködése másokkal

Hogyan nevezik ki a Számvevőszék tagjait?

A Számvevőszék tagjait az egyes tagállamok kormányai jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki, megbízatásuk hatéves, megújítható időtartamra szól. A számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat.

A tagok részt vesznek személyesen az ellenőrzésekben?

Igen. A számvevőszéki testületben betöltött tagságukkal egyidejűleg a tagokat az öt, különböző szakpolitikai területekkel foglalkozó kamara valamelyikéhez rendelik. Ezek a kamarák fogadják el az ellenőrzési jelentések és a vélemények túlnyomó többségét.

Az egyes tagoknak saját, elsősorban ellenőrzési jellegű feladataik is vannak. A jelentés elkészítéséhez szükséges mögöttes ellenőrzési munkát a kamarák számvevői végzik. Az illetékes tag ezután a kamarának, illetve a számvevőszéki testületnek is bemutatja a jelentést, majd azt elfogadása után az Európai Parlamenthez és egyéb érintett intézményi felekhez, illetve a médiához is eljuttatja.

Hogyan működik együtt a Számvevőszék az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a nemzeti parlamentekkel?

Noha munkaprogramunkat teljesen független módon dolgozzuk ki és hajtjuk végre, de ez nem jelenti azt, hogy elszigetelten végezzük munkánkat. Nem zárja ki azt sem, hogy felvegyük a kapcsolatot intézményi partnereinkkel, hogy megtudjuk milyen információkra van szükségük. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a tervezési folyamat minél korábbi szakaszában juthassunk hozzá ellenőrzési javaslataihoz. Emellett a – tagállamokat képviselő – Tanácsnak és maguknak a tagállami parlamenteknek a véleményét is figyelembe vesszük. Az utóbbi években jelentős számban kaptunk olyan igen hasznos javaslatokat, amelyek nyomán ellenőrzést indítottunk.

Természetesen folyamatos párbeszédet folytatunk az Európai Bizottsággal is, mint az általunk megfogalmazott ajánlások végrehajtásáért leginkább felelős intézménnyel.

Hogyan működik együtt a Számvevőszék a tagállami ellenőrző hivatalokkal?

Egyrészt az uniós Kapcsolattartó Bizottság, másrészt kétoldalú kapcsolatok keretében szoros munkakapcsolatot ápolunk az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel.

Az Unió legfőbb ellenőrzési intézményeinek számvevői csatlakozhatnak hozzánk, amikor saját tagállamukban végzünk helyszíni vizsgálatot.

Intézményi tagként az EUROSAI és az INTOSAI – a legfőbb ellenőrzési intézmények európai, illetve nemzetközi szervezete – keretében is végzünk információ- és tapasztalatcserét.

Ellenőrzési munkája során a Számvevőszék figyelembe veszi mások munkáját?

Igen. Az utóbbi években a Bizottság és a tagállamok nagymértékben megerősítették belső kontrolljaikat, így a kiadások szabályszerűségének ellenőrzése során a korábbinál jobban támaszkodhatunk azokra. Jelenleg a kohéziós politikával kapcsolatos éves megbízhatósági nyilatkozatunk keretében új, igazoló jelentésen alapuló megközelítést alkalmazunk.

Ez elősegíti az elszámoltathatóság fokozását és az uniós pénzgazdálkodás további javítását. Ki kívánjuk terjeszteni ezt a megközelítést az uniós költségvetés valamennyi olyan területére, ahol teljesülnek a szükséges feltételek, és ahol ez a megközelítés költséghatékony.

Éves jelentésünk

Milyen feladatot lát el az Európai Számvevőszék az uniós költségvetést illetően?

Minden évben ellenőrizzük az Unió beszámolóját, és véleményt nyilvánítunk arról a két kérdésről, hogy pontos és megbízható-e a beszámoló, és hogy milyen mértékben állnak rendelkezésre bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a pénzösszegek az uniós és nemzeti szabályokkal összhangban érkeztek be, illetve kerültek kifizetésre.

Ez képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke szerint be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Igaz, hogy a Számvevőszék soha nem találta megbízhatónak az Unió beszámolóját?

Nem igaz. 2007 óta minden pénzügyi évben ellenjegyeztük a beszámolót, azaz hitelesítő véleményt adtunk annak megbízhatóságáról. Más szóval megállapítottuk, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi az Európai Unió pénzügyi helyzetét és a tárgyévben elért eredményeit.

A beszámoló véleményezése mellett arról is kötelesek vagyunk nyilatkozni, hogy ellenőrzésünk alapján a mögöttes kifizetések a vonatkozó jogszabályok szerint történtek-e.

Az egyik elem, amely alapján kialakítjuk véleményünket, az ellenőrzött sokaságra vonatkozó becsült hibaszint. Egy adott kifizetés akkor tekinthető hibásnak, ha a pénzt az uniós költségvetésből nem kellett volna kifizetni, mert azt nem az uniós és/vagy tagállami jogszabályoknak megfelelően használták fel.

Az elmúlt években javult a kifizetések becsült hibaszintje: 2014-ben: 4,4%; 2015-ben: 3,8%; 2016-ban: 3,1%; 2017-ben: 2,4%; 2018-ban: 2,6% volt a hibaszint. Emellett 2016 óta az ellenőrzött kiadások jelentős részét nem jellemezte lényeges hibaszint. Ennek megfelelően minden azóta eltelt évben „korlátozott véleményt” adtunk ki.

Mi jelent a „hitelesítő/korlátozott/elutasító vélemény”?

A „hitelesítő” vélemény azt jelenti, hogy a számadatok megbízható és valós képet mutatnak, és megfelelnek a pénzügyi beszámolás szabályainak.

„Korlátozott” a vélemény akkor, ha a számvevők nem tudnak hitelesítő véleményt adni, de a feltárt problémák nem általános érvényűek, azaz nincsenek jelen a teljes sokaságban.

Az „elutasító” vélemény arra utal, hogy széles körben állnak fenn problémák.

Mi a „lényeges hibaszint”?

Az ellenőrzési szaknyelvben lényegesnek tekinthető az a hibaszint, amely valószínűsíthetően befolyásolja a pénzügyi kimutatások és az ellenőrzési jelentés felhasználóinak döntését. A Számvevőszék és az Európai Bizottság egyaránt 2%-os küszöböt alkalmaz a lényegesség meghatározásához.

Ha például a becsült hibaszint 2%, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd euró összegű uniós pénzt pazaroltak el?

Nem. Ez a megközelítés félrevezető lehet, mivel nagy a különbség „hiba” és „pazarlás” között. Tesztelésünk során azt ellenőrizzük, hogy az uniós pénzösszegeket a tervezett célokra költötték-e el, hogy megfelelően számították-e ki az elszámolt költségeket, és hogy teljesültek-e a támogathatósági követelmények. Hibaaránybecslésünk ezekre a tényezőkre vonatkozik.

A hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek a támogathatósági feltételek: ilyen eset például, ha egy gazdálkodó helytelenül jelentette be a területe nagyságát, vagy ha az Unió annak ellenére nyújtott kutatási célú támogatást egy kis- vagy középvállalkozásként besorolt vállalkozásnak, hogy az teljes egészében egy nagyvállalat tulajdonában volt. Az ilyen esetekben az uniós támogatások gyakorolhattak kedvező hatást és hozhattak hasznot, annak dacára, hogy felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket.

Másrészt az is előfordulhat, hogy egyes kiadások jogszerűek és szabályosak ugyan, mégsem termelnek hasznot: példa erre az olyan kikötői infrastruktúra, amelynek építése során nem veszik figyelembe a jövőben várható teherforgalmat.

A Számvevőszék által feltárt hibák csalásnak minősülnek?

Az esetek túlnyomó többségében nem. A csalás szándékos, haszonszerzési célú megtévesztést jelent. Noha a standard ellenőrzési eljárások nem feltétlenül alkalmasak a csalások felderítésére, minden évben előfordul, hogy teszteléseink során néhány csalásgyanús esetre bukkanunk.

2018-ban a körülbelül 728 ellenőrzött tranzakció közül 9 alkalommal (2017-ben 13 alkalommal) észleltünk csalásgyanús esetet. Minden ilyen esetet jelentettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak.

Miért fordulhat elő, hogy a Számvevőszék éves jelentésében ilyen alacsony számban található feltárt csalásgyanús eset?

Ellenőrzéseink célja nem az, hogy feltárjuk a csalásokat, az Unió külső ellenőreként nem ez a feladatunk. Ha mégis csalás gyanúja merül fel, tájékoztatjuk az OLAF-ot, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalát. Az OLAF kivizsgálja az eseteket, és – az eredménytől függően – a nemzeti ügyészségek elé terjeszti azokat.

Ezt követően nyomon követjük, hogy a Bizottság és az OLAF milyen korrekciós intézkedéseket tett, illetve azt, hogy ezek az ügyek – a nemzeti ügyészségek által végzett vizsgálatok eredményétől függően – bírósági felelősségrevonással jártak-e.

Miért nem ellenőriz a Számvevőszék minden tagállamot az éves jelentéshez?

Ellenőrzésünk tárgya az uniós költségvetés és annak az Európai Bizottság általi kezelése; nem célunk az egyes tagállamokra vonatkozó információk gyűjtése. Éves megbízhatósági nyilatkozatunkhoz kapcsolódó munkánk alapján ezért átfogó ellenőri véleményt adunk ki az uniós bevételek és kiadások szabályszerűségéről. Ez a magyarázza azt, hogy legalább is a költségvetés egyes területein miért nem szerepel valamennyi tagállam minden évben az ellenőrzési mintánkban.

Ugyanakkor egyedi értékeléseink révén a fő kiadási területekről minden évben részletesebb tájékoztatást nyújtunk. ​