​Az Európai Számvevőszék szerint több az uniós költségvetésből finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos hiba, mint korábban. Bár a számvevők a mai napon közzétett éves jelentésükben arra a következtetésre jutnak, hogy az Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételek hibamentesnek tekinthetők, a kifizetéseket szerintük továbbra is túl sok hiba jellemzi. A számvevők rámutatnak olyan kockázatokra is, amelyek a koronavírus okozta válság, illetve az Ukrajna elleni háborús agresszió nyomán rendelkezésre bocsátott uniós forrásokkal kapcsolatosak. A jelentésnek első alkalommal részét képezi egy külön vélemény is az Unió ideiglenes helyreállítási eszközéről, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF).

A számvevők megállapítása szerint az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások terén a hibák általános szintje 2021-ben 3,0%-ra nőtt (2020: 2,7%). Az ellenőrzött kiadások közel kétharmada (63,2%) volt nagy kockázatúnak tekinthető, ami további növekedés a 2020. évi (59%) és a korábbi arányszámokhoz képest. Az ilyen típusú kiadások esetében a szabályok és a támogathatósági kritériumok gyakran összetettek, ami növeli a hibák valószínűségét. A nagy kockázatú kiadásokat továbbra is lényeges – 2021-re nézve becslés szerint 4,7%-os – hibaarány jellemzi (2020: 4,0%)

Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól

Az elmúlt két évhez hasonlóan a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy kockázatú kiadások hibaszintje általános érvényű volt, és elutasító véleményt adtak a 2021. évi uniós kiadásokra nézve.

A becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi; azon becsült pénzösszegekről van szó, amelyek felhasználására nem az uniós vagy nemzeti jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő módon került sor. Mégis megjegyzendő, hogy a számvevők munkájuk során 15 csalásgyanús esetet is azonosítottak (míg a 2020. évben hat ilyen esetről számoltak be). Ezeket bejelentették az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely eddig öt vizsgálatot indított meg. Az egyik esetet – egy a Számvevőszék által 2021-ben feltárt másik esettel együtt – az Európai Ügyészségnek (EPPO) is jelentettük.

Az Ukrajna elleni háborús agresszió, az energiahiány, a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás miatt az Unió kénytelen egyszerre megbirkózni egy példa nélküli válságsorozat következményeivel.
Ilyen környezetben az Unió pénzügyei fokozott kockázatok és kihívások előtt állnak, így annál is fontosabb, hogy az Európai Bizottság megbízhatóan és eredményesen kezelje azokat. Munkánk révén fontos szerepet töltünk be ennek biztosításában.

Első ízben véleményeztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásait

Ellenőrzésünk idén először ölelte fel a világjárvány gazdasági következményeit enyhíteni célzó, 800 milliárd eurós uniós NextGenerationEU (NGEU) csomag fő elemét, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF). Míg az uniós költségvetési kiadások költségvisszatérítésen, illetve bizonyos feltételek teljesítésén alapulnak, addig az RRF keretében a tagállamok akkor juthatnak hozzá a forrásokhoz, ha elérnek bizonyos előre meghatározott célokat vagy részcélokat. 2021-ben az RRF-ből csak egy kifizetésre került sor, Spanyolország részére. A számvevők megállapítása szerint a spanyol kifizetési kérelemhez kapcsolódó 52. részcél egyike nem teljesült teljes mértékben, ám a kapcsolódó hatást nem ítélték lényegesnek. Hiányosságokat tártak fel azonban a számvevők a részcélok Bizottság általi értékelésében, és a jövőbeli hasonló értékelések javítását szorgalmazzák.

A számvevők megjegyzik, hogy az egyéb uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés nem képezi részét az RRF keretében teljesített kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó bizottsági értékelésnek, ezért azt a Számvevőszék véleménye nem tárgyalja. Ezt a szempontot jövőbeli ellenőrzéseink külön fogják vizsgálni, amikor az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos munkája már befejeződött. Ezenkívül nem értékeljük a részcélokban foglalt különböző reformok eredményességét sem; ez inkább jövőbeli különjelentéseink témája lehet.

A világjárványra és az Ukrajna elleni háborús agresszióra adott válaszintézkedések megnőtt költségvetési kockázatokkal járnak

Az uniós költségvetés potenciális jövőbeli kötelezettségeknek való teljes kitettsége 2021-ben több mint kétszeresére, 131,9 milliárd euróról 277,9 milliárd euróra nőtt. Ez elsősorban annak tudható be, hogy 91,0 milliárd euró összegű kötvényt bocsátottak ki az NGEU csomag finanszírozására, valamint 50,2 milliárd euróval növelték a tagállamoknak a világjárvány által érintett munkahelyek és munkavállalók védelmét célzó pénzügyi támogatását.

A számvevők azokra a kockázatokra is figyelmeztetnek, amelyeket az Ukrajna elleni háborús agresszió jelent az uniós költségvetésre nézve. Ukrajna 2021 végén 4,7 milliárd euró névértékű kinnlevő hitellel rendelkezett több uniós program keretében. Az Európai Beruházási Bank emellett 2,1 milliárd euró értékben nyújtott uniós garanciával fedezett kölcsönöket Ukrajnának.

Az uniós költségvetésből származó fennálló kötelezettségvállalások 2021-ben csökkentek, főként a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret megosztott irányítású forrásainak késedelmes végrehajtása miatt, és 2021 végén 251,7 milliárd eurót tettek ki (2020: 303,2 milliárd euró). A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege (beleértve az NGEU 89,9 milliárd euróját is) azonban rekordszintet, 341,6 milliárd eurót ért el. A Számvevőszék rámutat, hogy a tagállamok között továbbra is jelentősek a különbségek a 2014–2020-as költségvetésből származó európai strukturális és beruházási alapok (esba-alapok) felhasználása terén. Míg például Írország, Finnország és Ciprus a számukra elkülönített összeg több mint háromnegyedét lehívta, az a három uniós ország, ahol a legalacsonyabb volt a felhasználási arány (Horvátország, Szlovákia és Málta), a lekötött összegeknek csak alig több mint felét használta fel.

Nyitott kérdések a Bizottság Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos levelét illetően

Jelentésükben a számvevők említik a Bizottság által 2022 áprilisában Magyarországnak küldött írásbeli értesítést, amely elindítja a jogállamiság megsértése miatt valamely tagállammal szembeni intézkedésekhez vezető eljárást. A Bizottság az éves irányítási és teljesítményjelentésében, amely alapinformációkat tartalmaz belső kontrolljáról és pénzgazdálkodásáról, nem teszi közzé, hogy ez az értesítés hogyan befolyásolhatja a magyarországi kiadások szabályszerűségét.