Az Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, a bevételeket hibamentesnek ítélték, a kifizetéseket azonban továbbra is túl sok hiba jellemzi. Ez az Európai Számvevőszék 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, ma közzétett éves jelentésének következtetése. A számvevők már az egymást követő második évben adtak elutasító véleményt a kiadásokról. A Számvevőszék a koronavírus-válságra reagálva rendelkezésre bocsátott uniós források végrehajtásával és az azokkal való gondos pénzgazdálkodással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat is azonosított.
A számvevők megállapítása szerint az uniós kiadásokat érintő szabálytalanságok általános szintje változatlan maradt, 2020-ban 2,7% (2019-ben: 2,7%). 2020-ban az ellenőrzött kiadások több mint fele (59%) volt magas kockázatúnak tekinthető, ami további növekedés a 2019-es (53%) és korábbi arányszámokhoz képest. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó szabályok és támogathatósági kritériumok gyakran összetettek, ami növeli a hibák valószínűségét. A magas kockázatú kiadásokat továbbra is lényeges – becslés szerint 4,0%-os – hibaarány jellemzi (2019: 4,9%). Az előző évhez hasonlóan a számvevők így arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a jelentős kiadástípusban a hibaszint általános érvényű, ezért a 2020. évi uniós kiadásokról elutasító véleményt adtak.
2020-ban ellenőrzési munkánkból kifolyólag hat csalásgyanús eset bejelentésére került sor– ez kevesebb a 2019-ben bejelentett kilenc esetnél. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valamennyi esettel kapcsolatban vizsgálatot indított.
„Az előttünk álló nagy kihívásokra tekintettel még éberebbnek kell lennünk az Unió pénzügyi stabilitását illetően – jelentette ki Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke. – A következő hét évben az Unió jóval többet fog költeni, mint az előző programidőszakban. A 27 tagállam megállapodott a Covid19-válsággal kapcsolatos helyreállítási programról, amelyet államadósság-kibocsátással finanszíroznak majd. Ez a döntés jelentős változást hoz az uniós pénzügyekben, és egyértelműen szükségessé teszi az uniós pénzek elköltésének és a kívánt eredmények elérésének eredményes ellenőrzését.”
A Covid19-világjárványra adott uniós válasz igen jelentős hatást gyakorol majd az Unió pénzügyeire: a 2021–2027-es pénzügyi időszakban a Next Generation EU (NGEU) eszközből és a többéves pénzügyi keretből származó kombinált forrásallokáció 1824 milliárd euró lesz, ami csaknem kétszerese az előző többéves pénzügyi keret kiadásainak. Ennek kapcsán a számvevők rámutatnak annak kockázatára, hogy a 2021–2027-es pénzügyi időszakban késhet a megosztott irányítású alapok végrehajtásának megkezdése. A késedelmes kezdés már a 2014–2020-as pénzügyi időszakban is befolyásolta az alapok végrehajtását.
A Számvevőszék rámutat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok tagállami felhasználása továbbra is lassúbb volt a tervezettnél. 2020 végéig, a jelenlegi hétéves költségvetési időszak utolsó évéig a 2014–2020-ra jóváhagyott uniós finanszírozásnak csupán 55%-át fizették ki. Ez felduzzasztotta a fennálló kötelezettségvállalásokat, amelyek 2020 végére már 303,2 milliárd eurót, közel két éves költségvetésnek megfelelő összeget tettek ki. A számvevők megjegyzik, hogy a tagállamok között jelentős különbségek állnak fenn. Finnország például 2020 végéig a teljes juttatásának 79%-át felhasználta, míg a legalacsonyabb felhasználási arányt mutató három tagállam (Olaszország, Horvátország és Spanyolország) a lekötött összegeinek csak körülbelül 45%-át költötte el.
2020. február 1. óta az Egyesült Királyság többé nem uniós tagállam. A számvevők megjegyzik, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségek értelmében az uniós beszámoló 2020. december 31-én még tartalmazott egy, az Egyesült Királyság által befizetendő 47,5 milliárd eurós összeget.