Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az ambiciózus tervek és néhány megtett intézkedés ellenére az Unió mindeddig lassan haladt a villamosenergia-piacok összekapcsolásával kapcsolatos célkitűzése felé, amelynek révén lehetővé válhatna, hogy az áram olcsóbban jusson el a lakossághoz és a vállalkozásokhoz. Az uniós irányítás hiányosságai és a határokon átnyúló kereskedelmet lehetővé tevő szabályozási eszközök összetett rendszere miatt egyre halmozódtak a nemzeti villamosenergia-piacok összekapcsolása terén tapasztalható késedelmek, ami miatt a piaci szabályok végrehajtása is lelassult. Kellő javulást az Európai Bizottság és az uniós energiaügynökség (ACER) által végzett piacfigyelés sem eredményezett. A piaci visszaélések és manipulációk korlátozását célzó felügyeleti intézkedések nem voltak elég messzemenőek, így az uniós villamosenergia-piac kockázataival kapcsolatos terhek oroszlánrésze tovább hárult a fogyasztókra.
Az Unió 1996-ban indította el a nemzeti villamosenergia-piacok teljes körű integrációjával kapcsolatos nagyszabású projektjét. A cél az volt, hogy a lehető legolcsóbb villamosenergia-árakat biztosítsa a fogyasztók számára, és biztonságosabbá tegye az Unióban az energiaellátást. Közel tíz évvel a projekt 2014-re tervezett befejezését követően azonban a piacot a gyakorlatban még mindig 27 nemzeti szabályozási keret irányítja. A jelenlegi energiaválság kapcsán mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a nagykereskedelmi árak jelentős eltéréseket mutatnak a tagállamok között, a kiskereskedelmi árakat pedig még mindig erősen befolyásolják a nemzeti adók és a hálózati díjak, ami miatt nem marad kellő tér a versenynek.
„Az Unió szükséges és üdvözlendő ambíciói ellenére az európai villamosenergia-piacok integrációja lehetne sokkal mélyebb is – nyilatkozta Mihails Kozlovs, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Az uniós lakosságot sújtó jelenlegi energiaárak és megélhetési költségek miatt még sürgetőbbé vált, hogy az Unió végre kiépítse belső villamosenergia-piacát.”